A film kezdőjelenetében három projektor egy tér három falára vetít fehér fényt. A vetítők száma utal a síkok által határolt térre és egyben a felvételek által halmozott képi és téri viszonylatokra. Attól, hogy a filmben látható falak mindegyikére kép vetül, az egyik képfelületről a másikra való átjárhatóság következtében összetettebb percepciónk alakul ki tér és kép viszonyáról.
A kódolatlan fehér négyzetekbe beszivárog a körülölelő tér látványa, létrejön egy tautologikus jel, ahol a film képe megmutatja a felvett kép helyét a térben. Lassan kialakul a vetített képek és a tér viszonyának koordináta-rendszere, amelyben képek és az azokat körbevevő tér körbejárásával létrejött felvétel ismételt vetítésével kialakuló mozgás komplexitása az újabb és újabb felvételek vetítésével megsokszorozódik. A kép mozog a térben, az ismétlődően rögzített felvételek vetítésének terében.
Bencsik Barnabás
