A mű alakul át, ahogy a térben mozogva szemléljük, vagy mi magunk alakulunk át a mű fényében?

A világhírű művész itt kiállított műve egy kifinomult technikával előállított fényinstalláció, amelynek alapszerkezete egy napkollektorra emlékeztető, tükrös felületű tál. A tükröződő felület közepére a művész egy alacsony nyomású nátriumizzót szerelt, amely intenzív, monokromatikus sárga fényt bocsát ki. Az installáció dinamikus vizuális hatásának kulcsa az égő előtt elhelyezett két dikromatikus üvegkorongban rejlik. A korongok kölcsönhatásba lépnek a monokromatikus fényforrással és a néző perspektívájával, mivel az érzékelt színüket a néző helyzetétől és mozgásától függően változtatják. A nátriumlámpa intenzív, egyfrekvenciás fényének és a dikromatikus üveg színváltó tulajdonságainak kombinációja magával ragadó vizuális élményt hoz létre, ahol az installáció – a nézőponttól függően – egy szemnek, a Napnak vagy éppen egy csillogó ékszernek tűnik. Az egyes elemeknek ez az összjátéka nemcsak finom színeltolódásokat és moiré hatásokat eredményez, hanem a környezetet és a nézőket is tükrözi, elmosva a megfigyelő és a megfigyelt közötti határvonalat.

Bencsik Barnabás