Mi a látszat, és mi a valóság? Hol, ki vagy mi által születik meg a jelentés: a tárgyban vagy a tárgyon kívül? Egyebek mellett ezek a kérdések merülnek fel Kovách három szoborból álló alkotásával összefüggésben. A mű sajátossága, hogy az ábrázolás nem ad fogódzót a nézőnek arra vonatkozóan, hogy mit is lát a kiállítási posztamenseken. Nincs megfelelő nézőpont az azonosításhoz, így megfelelő támpont sincs a valóság értelmezéséhez. A szobrokról csak az árnyékképeik adnak egyfajta megfejtést: a konkrét, organikus-absztrakt formákba kódolt üzenetet kizárólag a tárgyon kívül és a fény segítségével lehet dekódolni. Ráadásul ebben a bámulatos szemantikai játékban újabb meglepetést jelent, hogy látványát tekintve a három szobor ugyan teljesen eltérő, de árnyképe mindnek ugyanaz a kacsasziluett. De még a végső jelentés is kérdésessé válik, hiszen a kacsa a megtévesztés, az álhír, a kamu szinonimájaként kerül a falra.

Kovách Gergő (1974, Budapest) szobrászművész, a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium művésztanára a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán diplomázott 1998-ban. Alkotásaira a felhasznált anyagok változatossága (bronz, műanyagok, méhviasz, csomagolópapír stb.), a tematikai, nyelvi sokszínűség – szólásmondások, folklórelemek, popkulturális közhelyek, művészettörténeti és társadalmi problémák feldolgozása – jellemző. A kétezres évek elejétől rendszeresen állít ki egyéni és válogatott csoportos kiállításokon. (K. D.| M. Sz.)