Három munka alkot egy komplex jelentéstartalmú environmentet. A műegyüttes leghangsúlyosabb eleme az „omnes edunt omnesque eduntur” (Minden eszik, minden megétetik) latin nyelvű sort megjelenítő neoninstalláció. A tételmondat eredetének tekinthető a 20. század első felének neves filozófus, misztikus írója, George Gurdjieff szövegrészlete, mely szerint a világon minden létező dolog táplálkozik, és reciprok módon táplálékul is szolgál másoknak. Komoróczky mindezt a memetika területére terjeszti ki, így az installációban megfogalmazott kérdés többek között arra irányul, hogy milyen gondolatokkal, érzelmekkel, cselekedetekkel „etetik” egymást és önmagukat az emberek. A marhalábszárcsontokból álló mű (Füzér) a DNS-spirál formáját veszi fel, összefüggést teremtve a mimézis (utánzás) és a genetika szavak kombinációjával létrehozott memetikával, illetve a csontokban őrzött örökítőanyaggal. A harmadik munka neongrafikájának felirata − „Gefangen de Auge” − fizikai és pszichológiai értelemben a nézőpont, a figyelem megragadását reprezentálja.

Komoróczky Tamás (1963, Békéscsaba) intermédia-művész festőként végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1990-ben, majd a düsseldorfi Képzőművészeti Főiskola videó szakára járt. Kutató, elemző alkotásmód jellemzi, munkáiban lételméleti és metafizikai kérdéseket jár körbe, természetes (archaikus) anyagokat és modern technikákat, köztük a művészetében már-már emblematikus neongrafikákat, egyaránt használ. (M. Sz.)