A Re-Fracture 4.0 a negyedik iterációja a Kiégő Izzók térinstallációjának, a Fracture-nek, amely eredetileg 2018-ban készült a Római Magyar Akadémia számára. A mű első változatában az egyszerű rekurzív elemek feltűnő kontrasztot alkottak a Palazzo Falconieri dekoratív részletek kollázsából szervezett barokk kertjével. Egészen más hatást kelt a Re-Fracture 4.0 a Hold utcai vásárcsarnok egyik legsötétebb termében. Hátborzongató érzés ejti rabul a hatvan, nagy erejű stroboszkopikus fénnyel villogó oszloppal határolt homályos agórába lépő látogatót. Az installáció egy olyan intervenció terméke, ami az idő ciklikus jellegét és szimmetriáját vizsgálja. Létrehozza a fenséges és csodálatot kiváltó természeti jelenségek szimulákrumát, megidézve a láthatatlan láthatóvá tételéből adódó irracionalitást, mintegy Walter de Maria konceptuális környezeti művének, a Lightning Field-nek egy késői párhuzamát adva. A Kiégő Izzók installációjában azonban az idő feltartóztatatlan villódzása provokatív, eleven – sőt, eksztatikus – hatást kelt, miközben a néző passzív szerepbe kényszerül; így valójában a látás aktusa az, ami performatív működésbe lép.

Az 1999-ben alapított Kiégő Izzók művészeti kollektíva csaknem negyed évszázados múltra tekint vissza. Efemer jellegű helyspecifikus installációikat és vetített fénykörnyezeteiket a világ számos pontján láthatta már a közönség. A jelenlegi tagok, Zádor Tamás, Noll Márton, Heckler Krisztina, Farkas Fülöp, Kitzinger Gábor és Sarkadi Nagy Balázs egymással való együttműködésének az alappillérét az esztétikai és a mérnöki feladatok szinergiája és kreatív összefésülése adja.