Martin Walde: Neom, 2020
(a HALLUCIGENIA sorozatból)
Szobor (boroszilikát üveg, nagyfrekvenciás transzformátor; nemesgázok: Xe, Ar)
Martin Walde különös ősi lényhez hasonlítható üvegszobrát a benne pulzáló plazma áramlása teszi láthatóvá. A lény, ami a szobor mintáját adta, az 570 millió éves fosszíliákból ismert kambriumkori puhatestű állat, a Hallucigenia. A Hallucigenia a kihalt lebenyeslábúak osztályába tartozik, amelyből a medveállatkák, az ízeltlábúak és a karmos féreglábúak fejlődtek ki. Nevét bizarr, szürreális megjelenéséről kapta, de nem kevésbé bizarr a lény körül kialakult tudományos vita sem, amely számos váratlan fordulatot hozott az 1980-as évek óta. Ennek az apró, átlagosan mintegy 2 cm hosszú és egy hajszálnál is vékonyabb lénynek a testét az egyik oldalon hatalmas tüskék párjai borították, míg a másik oldaláról gyenge, pálcikaszerű, karmos nyúlványok lógtak róla. Az évtizedek alatt különböző tudományos válaszok születtek arról, hogy egy nagyobb állat függelékéről van-e szó vagy egy különálló állatról, hogy melyik oldalon voltak a lábai és melyik oldalon a tüskéi, de még azt is csak a 2010-es évek közepén végzett kutatások tisztázták, hogy melyik végén is volt az állat feje.
A paleontológiai leletet övező spekulációk és vad viták a tudomány területén belül és azon túl is láthatóvá váltak, több sci-fi szerzőt ihlettek meg, de az evolúció elméletére is hatással voltak.
(Szalai Borbála)