MűvészHORVÁTH Erzsébet: Corpus (2010)
HORVÁTH Erzsébet
Light possesses a paradoxical, dual nature. But is not this dual nature also the bearer of the human essence? When we study light, are we not again studying ourselves?
Corpus (2010)
Fólia lapok, akril, fém, fényforrások időkapcsolóval
A szobrászathoz szükséges ismereteket a pécsi és a müncheni egyetemeken megszerző Horváth Erzsébet alkotásainak középpontjában a transzparencia, az árnyék és a fény kölcsönhatásának a gondolata áll. A szobrásznő térrel folytatott párbeszéde konceptuális gyökerű, művei megfogalmazásához felhasználja a látás pszichológiájának és a vizuális érzékelés tudományának az eredményeit. A hagyományos szobrászat konvencióival szakítva a művésznő a fényt nem a formák térbeliségének megteremtésére és a tömegek érzékeltetésére használja, hanem arra törekszik, hogy minimalista eszközökkel, a legegyszerűbb anyaghasználat mellett adjon érvényt a fény illúzióteremtő erejének. Az indirekt fényhasználat misztikus és enigmatikus jellege érhető tetten a Corpus-ban is, ahol a megvilágítás a mű esztétikai funkcióján túllépve tartalmi vonatkozást is nyer. Az installáció egy hasábformában helyet foglaló transzparens fóliák sorozatából áll. Az egymás mögött elhelyezett lapokat hálószerűen képletezett vonalakból felépített, a sötétben világító mintázatok borítják. Ha a néző megfelelően választja ki a helyzetét és kellő távolságból szemléli a művet, egy térben lebegő emberi test látványával találkozik. A fóliarétegek sűrűségéből és tükröződéséből adódóan egy maga köré fénylő aurát rajzoló virtuális testburok jelenik meg. A test látható és a láthatatlan dimenziója közötti szűk határmezsgyét dramatizáló alkotás analóg eszközökkel, a nézőt az érzékelés berögzült formáiból kibillentve igyekszik a tér megtapasztalásának új kereteket adni. A szobrásznő alkotása egyszerre értelmezhető szuverén fényobjektként és egy olyan, az alkotói személyességet az objektív távolságtartással ötvöző médiaműként, ami a tudományos képalkotás esztétikáján alapul, hiszen a fóliákon látható, a domborzati térképek izobár-vonalaira emlékeztető mintázatok azok alapján az MRI felvételek alapján születtek, amelyeket a művésznő a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrumának közreműködésével készített.
Horváth Erzsébet (1976, Pécs) alkotásainak középpontjában a transzparencia, az árnyék és a fény kölcsönhatásának a gondolata áll. A szobrásznő térrel folytatott párbeszéde konceptuális gyökerű, művei megfogalmazásához felhasználja a látás pszichológiájának és a vizuális érzékelés tudományának az eredményeit.
A FÉNY FORRADALMA KIÁLLÍTÁSMűvészek
ADORJÁN Zalán | BATTHA Gáspár | BOLYGÓ Bálint | BORSOS LŐRINC | BORTNYIK Éva | CSÁJI Attila | CSÖRGŐ Attila | Ben FODOR| KIÉGŐ IZZÓK | GYENES Zsolt | HEALIUM | HERCZEG Tamás | HORVÁTH Erzsébet | KEPES György | KITZINGER Gábor | KOVÁCS Ivó | KÖVES Éva | MATTIS-TEUTSCH Waldemar | MENGYÁN András | MOHOLY-NAGY László | MÁTRAI Erik | NAGY András | Nicolas SCHÖFFER | SZAKÁCS Zalán | SZAUDER Dávid Ariel | SZIGETI G. Csongor | SZILÁGYI Csilla | SZIRMAY Jeannette | SZTOJÁNOVITS Andrea | TERKÁL Róbert | TUBÁK Csaba | Victor VASARELY | VICSEK Viktor | ZEMBA Ákos



