A Hang & látvány telített színek és vibráló hangok erdejébe burkol minket. A telítettség határát feszegető narancs, sárga és vörös színek olvadt kerámiamázként ragyognak és pulzálnak. A fény sűrű, szinte tapintható, folyékony hőként ömlik a térbe. A felületeken tükröződések jelennek meg, néha élesen és tükörszerűen, máskor széttöredezetten és remegőn, mintha maga a kép is ki akarna törni a keretéből. Mark Pritchard hangtája zümmög és duzzad körülöttünk, fizikailag berezonál tőle a mellkasunk és a csontozatunk, mintha a színeknek saját hangfrekvenciájuk lenne. Az installáció egyszerre hipnotizál és kibillent. Az érzékek vad terepe, ahol a szépség telis-tele van nyugtalansággal, és minden fényvillanás olyan érzést kelt, mintha csak a forma fegyelme tartaná vissza a vulkánkitörést. Ebben a térben a fény anyagként viselkedik, a színek ólomsúllyal nehezednek az egyszerre lehengerlő és igéző pillanatban lebegő nézőre. Ez nem holmi jelenet, amelyet megfigyelünk, hanem tér, amelyet belakunk: távozás után is a testünkben maradó élmény.

(Kovács Dalma)