Guillaume Marmin Vonaltájak című audiovizuális installációja egyszerű vonalakból egészen különleges háromdimenziós világokat varázsol körénk. Marmin az emberi tapasztalat és a technológia között hidat képező művek sorába illeszkedő installációi a fény, a hang és a tér viszonyát vizsgálják.

Az elsötétített térben egy LED-képernyő és többszörös tükröződések segítségével egyszerű geometrikus vonalak kelnek életre, végtelen tájakat teremtve, amelyek mintha túlnyúlnának a múzeum falain. A minimalista vizuál tükrözésének köszönhetően a legegyszerűbb elemekből komplex 3D-s környezet épül fel. Marmin Arthur Corbin hangtervezővel együttműködve alkotta meg az általa „szinesztetikus ábécének” nevezett közös nyelvet, amelyben a hang és a kép egyként szólal meg.

Az installáció terében mozogva magunk is a mű részévé válunk, mivel a helyváltoztatásunk befolyásolja a változó fény- és ritmusminták által nyújtott élményt.

A művész így fogalmazza meg elképzelését: „Azt szeretném, ha a Vonaltájak látogatói úgy éreznék, mintha egy kottában járkálnának.” Itt minden lépés új nézőpontot teremt, minden mozdulat más geometriai viszonyt tár fel a hang és a látvány között.

Marmin munkája az absztrakció tisztaságát ötvözi a geometriai alapformákkal, egyszerre technológiai és mélyen emberi élményt teremtve. A Vonaltájak megmutatja, hogyan képes a digitális művészet érzékeltetni a látható és a hallható közötti láthatatlan kapcsolatokat, élő, lélegző kompozícióvá alakítva a teret, amelybe a látogatók róják be az utolsó hangjegyeket.

(Bencsik Barnabás)