Az ArRay egy humanoid robotként működő növény fotoszintézisét ábrázolja. A mű azt az elképzelést veszi alapul, hogy a vegetáció struktúráiban rövid időn belül, általában a fényre reagálva egy meghatározott mozgás jön létre. Bolygó lumino-kinetikus szobra mechanikus alkatrészek helyett memóriaőrző intelligens anyagot – nitinolt – használ a folyamatos átalakuláshoz. Ennek az anyagnak a nanoszerkezete lehetővé teszi, hogy a környezeti hőmérséklettől függően két szilárd kristályszerkezet váltakozzon. A hőátadás során fizikai mozgás keletkezik. Az ArRay újraértelmezi az ember természethez való viszonyát az élő környezet kizsákmányolásának felelősségében, és az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorolt hatásának esztétikai értelmezését adja. A filigrán alkatrészekből összeállított és egy élő organizmus működését felidéző gép a kiszolgáltatottság vizuális metaforájaként hat, miközben a természet szuverenitásának és hatalmának az érzékekkel való megtapasztalására invitálja a nézőt, rámutatva az emberi és mesterséges világok összekapcsolhatóságának a lehetőségére és a bioszféra sebezhetőségére.

Bolygó Bálint (1976, Pécs) a feltalálás, a kreativitás és a mérnöki munka rejtélyekben bővelkedő területeit kutatja. A művész teremtő kezének lenyomatát kiküszöbölve alkotásainak szerzőjévé a természet elemi erőit, az optikai jelenségek közötti kölcsönhatásokat teszi meg. Ennek eredményeként az általa elképzelt mechanikai eszközök a fizika gyakran láthatatlan törvényei alapján generatív és autonóm konstrukciókként valósulnak meg.